Megéri-e betegnek lenni, mi a helyzet most a táppénzzel?

2011.11.18., 14:23| Utolsó módosítás: 2012.11.22., 14:19|
Betegség, keresőképtelenség időtartama alatt az ember sajnos nem tudja ellátni a munkáját, mely esetben betegszabadságra, majd táppénzre lesz jogosult a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén.
A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amely csak az adott naptári évben vehető igénybe. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is.
 
Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti-e meg a beteget.
 
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár, mely iránti kérelmet a munkavállalóknak a munkáltatónál kell bejelenteni, az egyéni vállalkozóknak pedig a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél.
 
A táppénz összegét több tényező befolyásolja. A táppénz összegét elsődlegesen a jövedelem határozza meg, melyhez figyelembe vehető jövedelmek egyrészt a rendszeres jövedelmek, például a munkabér (illetmény), pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti díj, átlagkereset, illetve a szerződés alapján havonta járó díjazás, vagy egyéb jövedelem, másrészt a nem rendszeres jövedelmek, például a prémium). A táppénz alapját ezen jövedelmek naptári napi átlaga képezi.
 
A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, azonban figyelembe kell venni a táppénz maximum összegét is.
 
A táppénzszabályok változása miatt ugyanis a 2011. április 30-át követően keletkezett keresőképtelenség esetén a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200%-ának harmincad részét, ami a 78.000 Ft-os minimálbér alapulvételével 5020 Ft. A 2011. április 30-án, vagy azt megelőzően keletkezett keresőképtelenség esetén az egy napra eső táppénz maximális összege továbbra is a minimálbér 400%-ának harmincad része, azaz - a 2011-es minimálbér alapján - 10.040 Ft.
 
A jogszabályváltozás a kismamákat is érintette, hiszen az a kismama, aki 2011. április 30. után veszélyeztetett terhesség miatt lett/lesz keresőképtelen, az az első naptól kezdve táppénzre lesz jogosult, és nem a munkáltató által fizetett betegszabadságot veheti igénybe.
 
További fontos változás, hogy 2011. július 1. napjától megszűnt a passzív táppénz intézménye. A korábbi szabályozás értelmében amennyiben valaki a munkaviszonya megszűnését követő 3 napon belül megbetegedett, és felkereste háziorvosát, úgynevezett passzív táppénzt vehetett igénybe. A biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napon át járt táppénz ezen a jogcímen, ez a „kedvezmény” azonban megszűnt.

További változás a jogszabály módosítás következtében, hogy a táppénzen lévő betegeket a járóbeteg-rendelőkben kötelesek soron kívül ellátni, melynek oka az, hogy ettől a betegek mielőbbi felgyógyulását remélik, és bíznak abban, hogy így a beteg hamarabb válik munkaképessé, és táppénzes jogviszonya gyorsabban megszűnik.


Bezzegh Edina
Kategória:Egészségügy

További híreink:

Döntéshozatal – segítséggel I.

2014.07.23., 10:06

Mi történik akkor, ha egy olyan helyzetben kell helyt állunk, akár életre szóló döntést hoznunk, melyben egyszerűen képtelenek vagyunk – akár önhibánkból, akár azon kívül – a körülmények mérlegelésére, a helyes következtetések levonására?

A betegnek joga van tudni...

2014.10.06., 17:09

Egészségügyi törvényünk mellett más jogszabályok is rögzítik a betegek jogait, ám kérdéses, hogy mindez a gyakorlatban maradéktalanul megvalósul-e. Noha az ellátásra szorulók jogait már lassan két évtizede védi a törvény, az általános vélemény a magyar egészségügyi rendszerről és színvonalról még napjainkban is lesújtó. A betegjogi képviselőkhöz évente több ezer panasz érkezik, többnyire a nem megfelelő bánásmódot és a tájékoztatás elmaradását vagy hiányos voltát sérelmezik a páciensek.

Olvasóinkkal történt

  • Jogellenes felmondás

    Olvasónk kamionos munkavállaló, akit el akart lehetetleníteni munkaadója, elvonva teljesítménybérét, majd jogellenesen megszüntetve munkaviszonyát.

  • Hibás, fizess!

    Olvasónk idegenhibás közlekedési balesetet szenvedett.

  • Pszichológiai eset...

    Olvasónk osztrák pszichoterapeutai végzettséget szerzett, melyet Magyarországon szeretett volna honosítani, hogy itthon is gyakorolhassa munkáját.

Legolvasottabb cikk

Facebook

Link küldése.

Az ürlap kitöltésével a címzettnek automatikusan elküldésre kerül a cikk URL-je(internetes címe). Az üzenet mezőbe pár soros megjegyzést is írhat.