Nem várt fizetés

2013.04.02., 15:16| Utolsó módosítás: 2013.04.02., 15:17|
Előfordulhat, hogy munkabér, vagy egyéb jóváírás érkezik bankszámlánkra anélkül, hogy arra számítottunk volna, és az megalapozotton járna nekünk. Mit tegyünk a pénzzel? Költsük el, vagy netán utaljuk vissza? A már elköltött pénzt visszakövetelhetik tőlünk? Vissza kell azt fizetnünk? Nézzük meg, hogyan rendelkeznek a jogszabályok erről az esetről!
Amikor például az előző munkáltatónktól indokolatlan juttatás érkezik bankszámlánkra, vagy bárkitől olyan pénzösszeget kapunk, amelyért semmiféle ellenszolgáltatást nem fejtettünk ki, jogi nyelven jogalap nélküli gazdagodásról beszélünk. Ebben az esetben, tehát nincs olyan jogcím, amely alapján az anyagi előny megtartására jogosultak lennénk. A Polgári Törvénykönyvünk szabályozza ezt a jogintézményt és meghatározza, hogy milyen esetekben vagyunk kötelesek az ilyen jellegű vagyoni előnyt visszatéríteni.

A jogviszony egyik oldalán egy alaptalan gazdagodás, míg ennek eredményeként a másik oldalán egy indokolatlan vagyoni hátrány keletkezik. A jogalap nélküli gazdagodás leggyakoribb esetei a túlfizetés, kétszeres teljesítés, téves címzés, vagy téves átutalás lehetnek. Emellett, az úgynevezett okafogyott tartozás is ide sorolható, amelyről akkor beszélünk, amikor a teljesítésre a szerződés megszűnése után kerül sor, vagy például a szerződés egyik félnek sem felróható okból lehetetlenült, de az egyik fél már a szolgáltatását teljesítette. Ez tipikusan az az eset, amikor az előző munkáltatónk jogcím nélkül kifizetést teljesít. Ide tartozik még a létre sem jött szerződés alapján történő teljesítés, vagy amikor valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik, illetve egyes jogszabály által nevesített esetekben például a ráépítés körében.

Főszabály szerint az alaptalan gazdagodást vissza kell téríteni. A jogszabály azonban, mint minden esetben, itt is határoz meg kivételeket. Jogalap nélküli gazdagodás esetén, ha a visszaköveteléskor az előny még megvan, azt vissza kell tehát téríteni. Na de mi van akkor, ha már elköltöttük? Ebben az esetben, általában visszatérítési kötelezettség nem terhel bennünket, de csakis akkor, ha jóhiszeműek voltunk. Aki ugyanis tulajdonosnak hitte, vagy hihette magát, szabadon rendelkezhetett vagyontárgyaival, azokat elajándékozhatta, meg is semmisíthette. Így a felelősség megállapítása kizárt azzal a jóhiszemű személlyel szemben, aki a gazdagodástól még a visszakövetelés előtt elesett.

Természetesen más a helyzet akkor, ha tudtuk, vagy kellő körültekintés mellett tudnunk kellett volna, hogy az a pénz nem jár nekünk. Akkor nem köteles ugyanis a jogalap nélkül gazdagodó visszafizetni a vagyoni előnyt, ha számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. Amennyiben tehát, biztosan tudjuk, hogy az előző munkáltatóval megfelelően elszámoltunk és egyik fél sem tartozik a másiknak semmilyen szolgáltatással, nyilvánvalóan vissza kell fizetnünk az összeget. Ilyen eset lehet például az is, ha a pénzintézet a vele bankszámla-szerződéses jogviszonyban álló személy részére tévedésből kétszeresen teljesít átutalást. Ilyen esetben a gazdagodó természetesen köteles visszatéríteni a juttatás azon részét, amelyre egyébként nem lenne jogosult.

A jogszabály rendelkezései szerint, az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg. A gyakorlatban ez tipikusan a túlfizetett tartásdíj, vagy járadék visszakövetelése esetén fordulhat elő.

Amennyiben a vagyoni előny a visszaköveteléskor megvan, azt természetben kell kiadni, ha azonban már nincs meg, annak értékét kell megtéríteni. Ha az előny helyébe más dolog lépett, az szolgál a visszatérítés alapjául. A meg nem lévő előny értékének megtérítésén felül a gazdagodó a visszatérítés esedékessé válásától késedelmi kamat fizetésére is köteles. Ha a gazdagodó rosszhiszemű volt, a visszatérítés nyomban esedékes.
Jóhiszemű gazdagodó esetén a visszatérítés esedékessége ahhoz az időponthoz igazodik, amikortól már a gazdagodó számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a vagyoni előny jogalap nélküli.

A Munka Törvénykönyvünk rendelkezései alapján, a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Tehát amennyiben tudtuk, vagy kellő körültekintés mellett tudnunk kellet volna, hogy a kifizetett összeg nekünk nem jár, úgy a munkáltató azt 60 napon túl is visszakövetelheti, az általános munkajogi elévülési időn belül, azaz 3 évig.

Amennyiben tehát, a jóhiszemű gazdagodó bizonyítani tudja, hogy a jogalap nélkül hozzá került vagyontárgy elveszett, megsemmisült vagy azt jóhiszeműen elajándékozta, s így a vagyoni előnytől még a visszakövetelés előtt elesett, vele szemben nem lehet eredményesen fellépni.  Más a helyzet akkor, ha a gazdagodó eleve rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. Ilyen esetben a felelőssége megállapítható, attól függetlenül, hogy a vagyoni előnytől esetleg önhibáján kívül esett el.

A címzettől tehát elvárható, hogy az átvett pénz felhasználása előtt saját jogosultsága felől meggyőződjön. Különösen indokolt a körültekintő magatartás és gondosság, amikor a feladó a címzett által nem ismert személy, vagy a pénzküldemény jogcíme sem tisztázott.

Összegzésül, kizárólag akkor állapítható meg a jogalap nélküli gazdagodó mentesülése a visszatérítési kötelezettség alól, ha jóhiszeműen vélhette magát tulajdonosnak, s az előnytől még a visszakövetelés előtt elesett.

A visszatérítésre kötelezett gazdagodó jó- vagy rosszhiszeműségétől függetlenül igényelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését. Ilyen költség alatt a dolog kezelésével, használatával, állagának, épségének fenntartásával, megőrzésével összefüggésben felmerülő kiadásokat kell érteni.

A rosszhiszemű gazdagodó minden esetben felelősséggel tartozik a károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a károsodás a jogosultnál is bekövetkezett volna. A jóhiszemű kártérítési felelőssége a neki felróhatóan okozott károkért áll csak fenn.

dr. Nyilas Anita
Kategória:Munkajog

További híreink:

Felszámolás alá kerülő munkáltatók

2011.11.27., 15:08

A felszámolási eljárások száma az utóbbi egy évben a gazdasági válság hozadékaként töretlenül növekszik. A felszámolási eljárás sajnos a munkavállalókat, ill. munkaviszonyukat is érinti. Nézzük, milyen hatása van a felszámolási eljárás megindulásának egyrészt magára a munkaviszonyra, másrészt a munkabérekre.

Felmondási védelem

2014.09.02., 12:21

A munkajogi szabályok 2012-ben, új Munka Törvénykönyvének hatályba lépésével gyökeresen megváltoztak, azonban érdemes időről időre felfrissíteni az új szabályokkal kapcsolatos ismereteket, hiszen sokan még mindig a régi szabályokból indulnak ki, sajnos tévesen.

Olvasóinkkal történt

  • Mutasd a rendszámod...

    Olvasónkat megbüntették tilosban parkolásért.

  • „Baleset” az autómosóban

    Olvasónk leadta kocsiját egy autómosóba mosatásra úgy, hogy slusszkulcsot átadta a személyzetnek, aki később félre állt az autóval.

  • Féktelenül...

    Olvasónk családjával egy híres zalai wellness hotelben szállt meg a nyáron.

Legolvasottabb cikk

Facebook

Link küldése.

Az ürlap kitöltésével a címzettnek automatikusan elküldésre kerül a cikk URL-je(internetes címe). Az üzenet mezőbe pár soros megjegyzést is írhat.