Sportsérülés más hibájából: követelhetünk-e kártérítést?

2014.11.21., 10:20| Utolsó módosítás: 2014.11.21., 10:23|
Napjainkban az egészséges életmód ismét hatalmas népszerűségnek örvend, amely trendnek a megfelelő mozgásforma, illetve mozgásmennyiség megválasztása elengedhetetlen feltétele. Nem titok azonban, hogy a sport sok esetben magában hordozza a sérülés veszélyét is. De mit tehetünk akkor, ha a sérülés nem puszta véletlen, vagy figyelmetlenség, hanem valaki más magatartásának közvetlen következménye?
A hasonló típusú esetben az általunk elérni kívánt eredménytől, illetve a sérülést okozó magatartás súlyosságától függően három különböző jogterületet érintő eszköz áll rendelkezésünkre, amelyeknek azonban valamennyi esetben feltétele, hogy az adott sérülés bekövetkezését az adott személy (jog)szabályellenes magatartása idézze elő.
 
Amennyiben fellépésünk elsődleges célja a sérülést okozó személy további hasonló magatartástól, vagy a sportágban való részvételtől való időleges eltiltása, akkor célszerű – a legenyhébb szankciót kilátásba helyező – sportfegyelmi eljárást indítani.
A sportfegyelmi eljárás lefolytatására az adott sportszövetség abban az esetben jogosult, ha a sérülést okozó személy magatartása megvalósítja az adott sportág valamely verseny igazolási és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeinek vétkes megszegését.
Abban az esetben, ha a sérülést okozó személy fent részletezett vétkes magatartása megállapításra kerül, a sportszövetség szankcióként szóbeli figyelmeztetést, írásbeli megrovást, a sportszövetség által biztosított kedvezmények maximum egy éves megvonását, pénzbüntetést, vagy akár az adott sportszövetség versenyeitől, edzéseitől és edzőtáboraitól való időszakos, vagy végleges eltiltást alkalmazhat.
Fontos kiemelnünk továbbá, hogy sportfegyelmi eljárás megindítására csak a jogszabályban megjelölt – általában sportszövetségben meghatározott pozíciót betöltő biztosságok, vagy személyek – jogosultak, így egy hasonló szituációban érdemes írásbeli bejelentéssel fordulni az adott sportszövetséghez.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy – mint a legtöbb eljárás esetében – a sportfegyelmi eljárás megindítására is időbeli korlátokon belül, azaz a cselekménytől számított egy éven belül van lehetőség, kivéve, ha az adott sportszövetség saját szabályzata ettől eltérő határidőt állapít meg.
 
Amennyiben a sérüléssel kapcsolatos eljárásunk elsődleges célja a minket ért károkért való anyagi elégtétel megszerzése, abban az esetben a polgári jog kártérítési eljárásával kapcsolatos szabályait érdemes megvizsgálnunk. A Polgári Törvénykönyv szabályai a kárfelelősség megállapítását három alapvető feltételhez köti: jogellenes felróható magatartás, a kár bekövetkezése és az ezen két elem közötti ok-okozati összefüggés.
Bár a második két tényező megléte, illetve bizonyítása jelen esetben számottevő nehézséget nem jelenthet, azonban a felróható, jogellenes magatartás megvalósulásának vizsgálata egy sportsérülés esetében különböző eredményekre vezethet, tekintettel arra, hogy bizonyos sportágak (például a küzdősportok) valamennyi esetben magukban hordozzák a sérülés veszélyét.
A fenti szabályt figyelembe véve a vonatkozó joggyakorlat alapszabályként rögzíti, hogy a sportolás során elszenvedett sérülésért általában nem jár kártérítés, figyelemmel arra, hogy az adott sporttevékenység folytatásával egy úgynevezett ráutaló magatartással járulunk hozzá az adott mozgásformával együtt járó sérülések kockázatának viseléséhez.
Amennyiben azonban az adott sérülést előidéző magatartás olyan szabályszegést valósít meg, amely a sporttevékenység megkezdésekor előre nem volt látható, abban az esetben lehetőségünk lehet kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igényünk érvényesítésére. Természetesen a hasonló típusú esetekben a bíróság vizsgálatának tárgyát képezi a baleset során általunk tanúsított magatartás is, így számottevő eredményre csak abban az esetben számíthatunk, ha a sérülés bekövetkezése jelentős részben a másik érintett személy magatartásának eredménye.
 
Abban az esetben, ha sérülésünk olyan súlyos, hogy annak kapcsán a legszigorúbbnak tekintethető szankciók kiszabása érdekében kívánunk lépéseket tenni, akkor jogosultak lehetünk – könnyű, vagy súlyos testi sértésre hivatkozva – feljelentést tenni a rendőrkapitányságon. Fontos kiemelnünk azonban, hogy a sportsérülések okozásával kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapítására csak ritka esetekben kerül sor, így ezen megoldást csak kivételes helyzetekben érdemes igénybe venni.
 
dr. Csapó Szandra
Jogi előadó
D.A.S. JogSzerviz
Kategória:Egészségügy

További híreink:

A betegnek joga van tudni...

2014.10.06., 17:09

Egészségügyi törvényünk mellett más jogszabályok is rögzítik a betegek jogait, ám kérdéses, hogy mindez a gyakorlatban maradéktalanul megvalósul-e. Noha az ellátásra szorulók jogait már lassan két évtizede védi a törvény, az általános vélemény a magyar egészségügyi rendszerről és színvonalról még napjainkban is lesújtó. A betegjogi képviselőkhöz évente több ezer panasz érkezik, többnyire a nem megfelelő bánásmódot és a tájékoztatás elmaradását vagy hiányos voltát sérelmezik a páciensek.

A legfontosabb tudnivalók az ápolási díjról

2014.09.15., 15:54

Az ápolási díj a szociális ellátások egyik pénzügyi támogatási formája, melyet az állandó és tartós gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó igényelhet a járási hivatalnál. Az ápolási díj lehet normál, kiemelt, emelt összegű és méltányosságból megállapított is. Bemutatjuk az egyes formák legfontosabb ismérveit, igényelhetőségét.

Olvasóinkkal történt

Legolvasottabb cikk

Facebook

Link küldése.

Az ürlap kitöltésével a címzettnek automatikusan elküldésre kerül a cikk URL-je(internetes címe). Az üzenet mezőbe pár soros megjegyzést is írhat.